Szavak, képek, csend

Bölcs gondolatok a kommunikáció lényegéről

bagolymondjawelldone

When words become unclear, I shall focus with photographs.
When images become inadequate, I shall be content with silence.

(Ansel Adams)

Szabad fordításban magyarul: “Amikor a szavak ködössé válnak, a fényképekkel kell pontosítanom.
Amikor a képek vesztik el szerepüket, meg kell elégednem a csenddel.”

Ansel Adams
fotográfus, a tájkép fényképezés egyik legnagyobb alakja

(A kép saját felvételem)

Batman, fizess!

Szinte már költői kérdés, hogy fizet-e valaha Batman.

baolymondjafuraBatman híres róla, hogy kívül hordja az alsónadrágját, sőt, George Clooney sűrű elnézést kéréseiből azt is tudjuk, hogy a páncélján is vannak mellbimbói, de azt már kevesebben tudják, hogy Batman kelet-Törökország egyik tartománya, ahol Batman egy, a tartományt keresztülszelő folyó, és van még egy város is, kurd nevén  Êlih vagy Iluh, amit törökül Batmannak hívnak. Alig ismert, mérsékelten szép megyeszékhely, alig másfélszer annyi lakosa van (kb. 328 ezer), mint a második legnagyobb magyar városnak, Debrecennek. Sokáig főleg kurdok lakták, de amikor oda telepítettek egy olajfinomítót, a város felduzzadt, és a török és kurd lakosok között elég feszült a viszony. De még ezeket a tényeket is ismerik néhányan.

Azt már kevésbé, amit egy török ismerős mesélt. Amikor a mozikban megjelent a Batman filmek Sötét lovag című része, a város vezetése megpróbált jogdíjat kicsikarni a film forgalmazóitól.

Az eredmény is ismert – a város egy kanyit sem kapott, sőt, kiderült egy turpisság is: a képregényhős Batman évtizedekkel öregebb, mint a településnév. Ez jó ok volt arra, hogy elutasítsanak bármiféle követelést. Az senkit nem zavart, hogy a folyó, amelyről a település is, tartomány is a nevét kapta, sokkal régebb óta Batman, mint a denevérember. A szuperhős Batman nem véletlenül gazdag. 😉

bagolymondjaahuhogjanakcsak

Batman Tumbler fotó: Flickr user “Cristiano Betta”, CC-BY 2.0 via Wikimedia Commons

Viszonyítási pontocskák

A hőtágulás hatása a késésre

bagolymondjalikeabossKöztudott, hiszen általános iskolai tananyag, hogy a hőtágulás miatt melegben a dolgok nagyobbak, a hidegben meg kisebbek. A hidaknál például dilatációs hézagokat hagynak, hogy a pályatestnek legyen a melegben hová nyúlnia, és a hézagokat lemezekkel, fésűhöz hasonló rácsokkal zárják le, hogy télen se essen oda semmi.

De még ez sem jelenti azt, hogy a nagy hidegben, amikor az utak is rövidebbek kellenek legyenek (hiszen szilárd tárgyak), hamarabb érsz az uticélodhoz…

Kodály humora

bagolymondjaszerelmesSokan tudják, hogy Faludy György öregkorára egy nála sokkal (65 évvel) fiatalabb nőt vett feleségül, hiszen a hír nem is olyan nagyon régen (bár több mint egy évtizede) többszörösen bejárta a sajtót. De nem Faludy volt az egyetlen, aki ilyesmire adta a fejét.

Kevesebben tudják, hogy Kodály Zoltán első felesége halála után alig több mint egy évvel nőül vette az akkor 19 éves Péczely Saroltát. Kodály két nappal korábban töltötte be a 77. életévét. (Való igaz, sokkal kisebb volt közöttük a korkülönbség, mindössze 58 év.)

bagolymondjaugyanEgy barátja az esküvő előtti hetekben félrevonta a zeneszerzőt:
– Te Zoli, nem lesz ennek jó vége. Nagyon fiatalka ez a kislány, talán még szőr sincs a lába között!
– Majd lesz! – mosolygott Kodály és megsimogatta a szakállát.

A lustaság haszna

Rosssini közmondásosan lusta volt, mégis nagy zeneszerzőként tartják számon. De nem róla szól ez a bejegyzés.

bagolymondjazzzIgazából nem tartom hasznosnak, ha lusta az ember, mert rendszerint rengeteg plusz energiát igényel. Ott van például Gioachino Antonio Rossini, aki az anekdota szerint az ágyában fekve komponált. Amikor egy ismerőse meglátogatta (egyes változatok szerint pártfogoltja, a fiatalon elhunyt Vincenzo Bellini), véletlenül leejtett egy lapot az éppen készülő opera partitúrájából. A vendég ugrott, hogy felvegye, de Rossini csak enerváltan legyintett:
— Hagyja, fiam, majd írok egy másikat.

A lustaság terén azonban nem a “pesarói hattyú” a kedvencem, hanem egy angol, bizonyos Isaac Newton. Mit is tudunk Newtonról? Semmit nem lehetett rábízni. Az iskolában is csak azért tanult, hogy bebizonyítsa, magasabb rendű egy vele kötekedő társánál. Azt mesélik róla, hogy amikor a jószág őrzését próbálták rábízni, úgy otthagyta őket, hogy szanaszét széledtek a birkák, a malacok meg széttúrták a szomszéd veteményesét. Aztán egy szép napos délelőttön, a munka dandárja idején leheveredett az almafa alá, és elszunyókált. Egy alma éppen akkor adta meg magát a tömegvonzásnak, és épp eme úriember fejére esett. Más ember erre felkel és odébbáll, esetleg almát szüretel vagy más hasonló hasznos foglalatosságba kezd. De Newton nem így tett. Ő megmagyarázta az esetet.

A dolog igen jól sikerült, olyannyira, hogy komoly elismerést kapott a tömegvonzásra vonatkozó felismeréséért, amit aztán még meg is toldott három törvénnyel, amelyekben a testek tehetetlenségére vonatkozó első törvénye nagyjából azt is megmagyarázta, hogy miért nem kelt fel az almafa alól. Még az uralkodó is nagy kegyben részesítette, és hamarosan Sir Isaac Newton lett belőle, főrang, aki a Parliament felsőházában képviselőként volt jelen. Jelen volt, nem tevékenykedett. Hosszú évekig ült a Felsőház üléstermének számára fenntartott helyén, és ezen évek alatt egyetlen egyszer szólalt fel. Felszólalása szabad fordításban valami ilyesmi volt:
— Uraim, rémes huzat van. Kérem csukassák be az ablakot.

bagolymondjahagyjallogva

Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni, pedig nagyon kevesen tudják: Newton találta fel a pénzérmék szélén található recét. Ennek segítségével tudott akkoriban védekezni a pénzhamisítás ellen, és megállapítani, hogy a forgalomban lévő érmék 10%-a hamisítvány. Azért az is valami!