Ki vagy te???

Trollbamondás

bagolymondjairgumburgumA napokban az egyik kolléganőm mobilja csörög, és egy ismeretlen körzetszámról keresi egy ismeretlen szám. A kolléganő óvatos, megpróbálja kideríteni, honnan is jöhet a hívás, mert ilyen nem szokott előfordulni. Mire felvenné a telefont, a másik oldalon leteszik. Kicsit később megint ugyanarról a számról csöng a telefon, de éppen egy ügyféllel elfoglalt, mire felvenné, megint bontják a vonalat. Amikor az ügyfél távozik, kolléganőm visszahívja az ismeretlen hívót. A Különösen Agresszív Kismalac női megfelelője veszi föl:

– Ki a franc vagy te? Ki a franc vagy te, mi?
– Jó napot kívánok, erről a számról volt két nem fogadott…
– Mégis mit képzelsz magadról? Ki a franc vagy te??? Szállj le a férjemről, és ne merészeld hívogatni!!!

A “franc” szó helyett egy sokkal durvább hangzott el, és a hang annyira dühös volt, hogy a kolléganőm inkább letette a telefont.

Bennem viszont beindult a kisördög, és elképzeltem a következő folytatást:
– Kovács Istvánné vagyok a Credit Ninja Tartozáskezelő Kft-től, és azért keresem a férjét, mert a Pink Pussycats Escort Service-nél felhalmozott huszonhatmillió-négyszázötvenezer-hatszázharminc forintos tartozása több mint hatvan napja lejárt, úgyhogy vagy rendezi még a mai napon, vagy holnap a végrehajtónak is fizetheti, de akkor hozzon 47%-kal nagyobb összeget, mert a végrehajtás költségeit és jutalékait is neki kell állnia. Viszonthallásra!
– Miféle…
– Azt már a férjével tisztázza!

Őszinte leszek. Nagyon jól esett elképzelni ezt a helyzetet 🙂

bagolymondjahukkk

Nem olyan!

Vevők, eladók, félreértések

bagolymondjawelldoneÚjabb kis szöszök a pult két oldaláról – remélem, hogy nem unod még? 🙂

Egy CASIO üzletben dolgoztam, ahol azonban nem csak a japán cég termékeit tartottuk (akkor, amikor az eset történt), hanem más, azokkal megférő dolgokat, például Hohner hangszereket, Braun háztartási termékeket (úgynevezett “fehér árut”), HiFit, tévéket…

#1. Bejön a Hölgy, terebélyes, mint a Pilis legtekintélyesebb tőgyfája, arcán némi jele látható annak, hogy a víz szerinte mosogatásra meg fürdésre való. Olcsó kölnije uszályként követi, halkan nem tud beszélni, de nem is nagyon akar. Ellenben a lányának szeretne valamit 18. születésnapjára. Nem tudja mit.

Próbálkozunk, hárman is ajánlgatjuk neki a jobbnál jobb ötleteket, a szép órától a komolyabb szórakoztató elektronikáig, számológéptől az akkoriban divatos menedzserkalkulátorig, de mindent azonnal, és lehetőleg valami kellemetlen megjegyzéssel hárít. Lassan fél órája kísérletezünk, amikor – elég bizonytalanul – leemelek a polcról egy eredeti, fából készült Hohner furulyát, mire a Hölgy felcsattan:

– Mit képzel, az én lányom nem olyan!!!


bagolymondjahobagoly#2. Ha már szóba kerültek a menedzserkalkulátorok: idősebb úr, láthatóan nyugdíjas áll előttem, igen gondosan felkészült, lényegre törő kérdésekkel szűri ki, melyik lehet az a típus, ami neki a legmegfelelőbb. Kellemes modora van, és látszik, hogy ő is szimpatikusnak talál, elbeszélgetünk a különféle funkciók hasznáról, a technika fejlődéséről, és lassan meghozza a döntést is, kiválasztva egy visszafogott, középkategóriás modellt, ami feltehetőleg nem bosszúságot, hanem segítséget hoz nyugdíjas éveibe.

Visszateszem a bemutató darabot a polcra, és leveszek egy bontatlan dobozt, közben tréfából megkérdezem:

– Hányat adhatok?

– Ötöt! – jön a határozott, azonnali válasz.

Mosolyogva veszem a mókát, és elébe teszek egy dobozt, mire ő, kis kuncogással a hangjában:

– Tényleg ötöt kérek. Visszajárok besegíteni a céghez, ahonnan nyugdíjba mentem, és most éppen beszerző vagyok. Majd írjon egy számlát is, legyen szíves!

bagolymondjahagyjallogva

Hasáb, hasább, leghasább

Amikor a nyelvtan fedi fel a valóságot

bagolymondjapincerBevallom, ez egy régi történet, és számos helyen számtalanszor elmeséltem, de azt hiszem, kiválóan megfér itt is, mintegy tanulságul az ifjabb nemzedékek épülésére és azért is, mert (szerintem) elég nehéz megállni röhögés nélkül. Na jó, visszafogottabb leszek: lehet, hogy még mosolyt is fakaszt.

Volt annak idején az Andrássy úton, akkortájt még Népköztársaság útja elején ott balra az a hentes. És akkoriban a Vadász utcában, az Arany János utcai metrómegálló mellett volt a munkahelyem. Ráadásul három műszakban dolgoztam, aminek számos hátránya mellett egy előnye is volt: délután már fél háromkor véget ért a délelőttös műszak és a fél nap az enyém volt.

Egy szép, igencsak napos, és roppant meleg nyári napon egy kollégámmal indultunk hazafelé a délelőtti műszakból, és beszélgetni támadt kedvünk, no meg nekem az akkor még közlekedő egyes busszal volt célszerű hazamennem, ezért elsétáltunk a Bajcsy-Zsilinszky úton a Népköztársaság útja felé. Csakhogy az aszfaltból sütött a hőség, meg fentről is mindenhova odasütött a nap, szóval kánikula volt, izomból, ahogy mostanában mondjuk. El is határoztuk, hogy valahol iszunk egy hideg üdítőt, lehetőleg nem frissen hűtöttet, hanem olyat, ami tényleg üdít. Ez akkoriban azért nem volt annyira egyszerű eset, és addig keresgéltünk valami alkalmatos helyet, hogy a végén a fentebb említett hentesnél kötöttünk ki.

A hentes szép, nagy darab ember volt, doni kozákokat idéző basszus hanggal, és kábé annyira volt kedves, mint az a doni kozák, akinek őrséget kellett állnia, amíg a bajtársai testületileg az örömlányokhoz vonultak. Ellenben az üdítő tényleg hideg volt, mi meg tényleg szomjasak, úgyhogy betértünk, ittunk a bolt hűvösében, és az örkényi egypercesek legendásan mélyenszántó gondolatait hümmögtük egymásnak, amikor megakadt a szemem egy táblán.

A tábla valahogy így nézett ki (az árak kamu, de a nagyságrend stimmel):

NAPI AJÁNLAT

Főtt fejhús ……………. 10,40 Ft/10 dkg
Főtt debreceni ………….6,80 Ft/10 dkg
Főtt kolbász …………….8,20 Ft/10 dkg
Főtt virsli ………………..3,60 Ft/pár
Mustár …………………..0,20 Ft/adag
Kenyér ………………….. 0,10 Ft/szelet
Fasírt ……………………. 2,30 Ft/db
Hasább burgonya …….. 2,50 Ft/adag

Mindez persze akkurát kézírással, fehér krétával felróva a fekete táblára. Látszott rajta, hogy aki írta, nagyon igyekezett valami olyan alkotni, ami emlékeztet az esztétikus dolgokra. Nem nagyon sikerült neki.

Hanem a legalsó sor igencsak megütötte a helyesírás-soviniszta nyomdász lelkemet, mi több, gondolkodóba ejtett, annyira, hogy végül erőt vettem magamon, összeszedtem a bátorságomat, és megkérdeztem a Helység Kalapácsát, pontosabban a hentest:
– Ne haragudjon, nem kötekedni akarok, de felkeltette a figyelmemet: a hasább burgonya minél hasább?

A hentes végignézett rajtam, látszott a tekintetén, hogy épp azt méri fel, mennyi tarja és mennyi karaj jönne ki belőlem, ahogy válaszolt:
– Nemmindegy? Úccsincs!

Kellett nekem napi ajánlat…

bagolymondjahessinnen

A lopott Trabant

Egy régi történet a rendszerváltásról, sebességváltásról és a csatornaváltásról, ami nem sikerült.

bagolymondjafaradtMég a rendszerváltás után, a legbizonytalanabb időszakban történt az eset, amit egy kollégám apja, a történet szenvedő alanya mesélt nekem.

Egy nagy állami cégnél dolgozott, és bizonytalanná vált az egzisztenciája. Amúgy is sok volt a gondja, a családban is voltak problémák, az állandó fenyegetettség-érzet kikezdte az egészségét is, és a korábbi, mesterségesen felduzzasztott dolgozói létszám fenntarthatatlanná vált a cégnél, viszont a leépítés nem mindig azt érte, aki lógott, hanem a munkásmozgalmi múlt, szakszervezeti tagság, személyes ellenszenv, pletyka, rokoni kapcsolatok ugyanúgy, vagy még erősebben is hatással voltak rá, mint a szakértelem, rátermettség, és hasonló huncutságok. Hősünk tehát kellőképpen zaklatott idegállapotban indult haza egy péntek délután, amikor a kedves (nem) és megértő (nem) osztályvezetője a hétvége kezdete előtt egy órával hívatta, hogy megemlítse neki a következő heti átvilágítást, és megjegyezze, hogy valamelyik rokonának is kitették a szűrét (és most jól jönne neki az osztályon egy állás). Hősünk tehát gondokba merülve, enyhén szédelegve, automatikus mozdulatokkal ment ki a kapun, indult el jobbra, és ugyanígy, fejben teljesen máshol járva nyitotta ki a Trabit is. Beült, egy darabig küzdött a biztonsági övvel, mert szokás szerint megint beakadt valahova, aztán óvatosan, háromszor is körülnézve indult el, mert a bal tükre a hidegindítást követően annyira remegett, hogy semmit sem látott belőle, és hazafelé vette az irányt. Az egyest már megint nehezen vette a váltó, ismét állíttatni kellene rajta, de talán kibírja a következő szervizelésig.

A hétvégét a Velencei tónál akarta tölteni a családjával és egy régebbi munkahelyről származó ismerős, hajdani kolléga családjával, horgászat, strand, este egy kis szalonnasütés, talán még hal is… hát ebből nem biztos, hogy lesz valami. A főnöke sunyi, mellesleg odavetett megjegyzése járt a fejében az utcára került rokonáról. Vajon az fenyegetés volt, vagy csak véletlenül, és elég rossz időzítéssel elejtett információ, vagy éppen együttérzés kiváltására tett szándék, a fene tudja. Kánikula lesz szombaton, vasárnap estére vihart jósolnak, talán jobb lenne le se menni Velencére, a halak ilyenkor… de inkább hallgassuk meg az időjárást, hátha jobbat mond azóta.

Be akarta kapcsolni a rádiót, rutinból odanyúlt a gombhoz, de csak a levegőt érte. A rádió helyén egy kissé sorjás peremű lyuk tátongott. Ellopták a rádiót!

bagolymondjaezegykocsiAhogy odanézett, az előtte araszoló Lada megtorpant, a Trabi meg hangos csattanással állt a hátuljába. Még szerencse, hogy nem mentek gyorsan, a dugóban erre esély sem volt, de a Trabantok “papír” karosszériája rosszul viselte az ilyesmit is. Nem elég, hogy a rádió oda, most még a javításra is elő kell teremtenie az összeget… Elkeseredetten szállt ki a kocsiból, megnézni a kárt, amikor még nagyobb megdöbbenés érte.

Az ő Trabantja eddig egérszürke volt, nem ilyen bugyikék, mint amiből most kiszállt…


A cikkhez tartozó kép Ptolemy Elrington (UK) szobrász képzőművész (nicknevén Hubcap Creatures) munkája, amit az alkotó szíves hozzájárulásával használtam fel. A kép eredetije a DeviantART-on, Horned Owl címmel található meg. — Hubcap Creatures’ Horned Owl is used here by the artist’s kind permission, given on DeviantART.