Ahogy a címet is, a témát is Umberto Ecótól
loptam kölcsönöztem, hiszen a Bábeli beszélgetés című kis antológiájában (Minimálnaplóban, ahogy az alcíme nevezi) szerepel a Három rendhagyó recenzió, melyek közül az első nagyon hasonló témával foglalkozik: az ötvenezer és százezer lírás bankjeggyel. Eco említett írása éppen idén ötvenéves, de nem ez adja a bejegyzés aktualitását.
2017. március 1-től kerültek forgalomba az új kétezer és ötezer forintos bankjegyek, és történetesen néhány napja találkoztam velük először, illetve volt szerencsém megtapasztalni egy új ötezres birtoklását is. A találkozások alkalmával párhuzamosan az emberek reakcióit is megfigyelhettem, és azt láttam, hogy az első érzelem meglehetősen negatívra sikerült. A kétezres barna tónusa sem aratott tetszést, a sárga ötezres viszont egyértelműen rosszalló tekinteteket váltott ki.
Tény és való, hogy az én első gondolatom is a „mi a fene ez?” volt, bár erre elég határozott és azonnali választ adtam azzal, hogy „ötezer forint”, ami azért nem olyan rossz dolog. De a sárga alapszín valahogy egyértelműen az irigységet idézte fel bennem, ahogy a kétezres barnasága sem a tejcsokoládéra asszociált, hanem sokkal rosszabbra: az elmúlásra. Ennek fényében kicsit kétkedő hangulatban fogtam az új ötezres közelebbi tanulmányozásába, amit, mint hajdani nyomdász, némi szakmai érdeklődés is ösztönzött.
Azt kell mondjam írjam, hogy az új ötezres egyre jobban a szívembe lopta magát, ahogy tüzetesebben megnéztem. A grafika ismét a kiváló Vagyóczky Károly munkája, és a korábbin alapul, több új motívummal kiegészülve. Ezek egy része biztonsági elem, más részük… nos, valójában azok is.

Tulajdonképpen látványos nagy újdonságot nem találtam rajta, hacsak azt nem, hogy nincs semmi Braille-jelzés vagy szemmel láthatóan tapintásra szánt azonosító rajta, a sorszámok most rendes fénynél egységesen feketének látszanak és pár védelmi elem máshova került. UV-fénynél még nem volt alkalmam megnézni, de feltűnő az EURion-csillagjegyek halmaza, és a fémesen színjátszó váci „Kőkapu”Lánchíd pülonja, a háttér valószínűleg UV-fényben derengő új mintázata, és az MNB-mikroképet felváltó, mandalára emlékeztető motívum.

A metszetmélynyomással készült minta megdörzsölve erősen fog (ez is egy biztonsági elem), és tapintható a finom bordázata, de ami igazán megfogott, az a mikroírásos részletek aprólékos, nagyon finom, részletgazdag és elképesző mértékű kicsinyítéssel kialakított sokasága. Összességében sokat gazdagodott az ötezres bankó, és nem csak olyan elemekkel, mint a Kisfaludy gőzös képe az előodalon, de például kijavították a helyesírási hibát a hátoldalán is: korábban a nagycenki Széchenyi-kastély neve kötőjel nélkül (az Akadémia helyesírási útmutatásához képest hibásan) szerepelt. Más részleteken a mikroírás nem csak díszítőelemet alkotva jelenik meg, hanem tónusképző szerepe is van, de szinte teljesen észrevétlen marad annak, aki nem tudja, hogy pontosan mit és hol keressen.
Sok-sok érdekesség maradt még említetlenül, apró finomságok sokaságát lehet felfedezni rajta, amelyek mind szépen belesimulnak az igazából egységes, dekoratív grafikába. Össze lehet persze hasonlítani az eurós bankjegyekkel, kiváltképp az újakkal, de azok szerintem – ha az értéküktől eltekintünk – sokkal unalmasabb, jellegtelenebb pénzek. A forintnak határozott, és komoly múltra tekintő stílusa van. Horváth Endre hajdani bankóinak, Nagy Zoltán bélyegeinek és Ady-portrés ötszázasának grafikai öröksége is fellelhető rajtuk, gazdag formavilága és a hagyományt a korszerűvel ötvöző kiegyensúlyozottsága pedig az angol font bankjegyek eleganciájával is összemérhető. Nincs ugyan látványos truvaille, plapír és átlátszó ablak, és még az írisznyomásos alap is visszafogottabb, de valahogy méltósága lett, és talán még a csúf sárga színt is meg lehet valahogy szokni. Igazság szerint nagyobb kötegben valószínűleg sokkal kevésbé lesz rossz látvány.
Szóval, ha nem tetszik, nyugodtan nekem ajándékozhatod az új 4990 forintosaidat. 😉
A bankjegyek képének használatát a Magyar Nemzeti Bank, mint jogtulajdonos engedélyezi, amennyiben azok nem téveszthetők össze az eredetivel – ennek pontos szabályozását az alábbi hivatkozásokon megnyíló oldalakon lévő linkeken lehet ellenőrizni.
By Magyar Nemzeti Bank (Hungarian National Bank) [(http://papirpenz.hu/reszletek/203) [Hungarian banknote], via Wikimedia Commons]
By Magyar Nemzeti Bank (Hungarian National Bank) [Hungarian banknote, via Wikimedia Commons]
By Magyar Nemzeti Bank (Hungarian National Bank) [Hungarian banknote], via Wikimedia Commons]
A két részletfotó saját felvételem, amely a fentebb hivatkozott előírásoknak megfelel és azok szellemében szabadon használható.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!