Gyerek kezébe nem való!

Az Egyesült Államokban még az ősi brit törvényeknél is furcsábbak vannak. Íme.

bagolymondjaveszelyesA képen látható két dolog közül az egyik annyira veszélyes, hogy az USA némely államában komoly büntetésre (akár 12 ezer dolláros pénzbírságra is) számíthat az, aki ilyet ad a kiskorú gyermek kezébe. Nyilván egyértelmű, hogy melyik lehet az…

Eltaláltad, az apró játékot rejtő édesség. Maga a törvény korábbi, mint a Kinder kedvelt csokija, és valójában racionális oka van: a tojásban lévő apró játékot a kisgyerekek könnyen lenyelhetik, sőt, még felnőttre (amerikai felnőttre, úgy értem) is veszélyt jelenthet.

A fegyver nem gáz, feltéve, hogy nem gázfegyver. Az alapjog, ami ezek szerint a gyermekekre is érvényes. A sok-sok év alatt megtanultak együtt élni vele.

Együtt halni is.

Sorompó

Történet a türelmetlenségről, a sorompóról és a kecskéről, akire nem bíztak káposztát

bagolymondjaijedjmegA helyszín valójában lényegtelen, de valahol kies hazánk egyik felében történt a dolog, éppen a vasúti átjárónál. Képzelj el egy közönséges, ún. sorompóval biztosított vasúti átjárót a semmi közepén. Mellette kis őrház, és egy rét. A réten békésen legelészik a kecske, valami karóhoz kötve. A gazdája megérkezik, eloldozza, indulna hazafelé, ám ekkor…

A sorompó, mint egy isteni beavatkozásra, leereszkedik. A réten a rovarok énekelik a saját szólamukat, a gazda összehúzza a szemét. Valami feszült zene is kellene szóljon, de az csak a westernfilmekben fér a költségvetésbe, Kárpát-medencében nem. A távolban reszkető pont közelít lassan, még annál is lassabban, végül egyre nagyobb, és a sorompó elé beáll. Egyszerű lovaskocsi, a bakján kissé kapatos parasztember. A vonat sehol.

Megjelenik az úton az Opel, beáll a szekér mögé. A sofőr ismerős erre, leállítja a motort, letekeri az ablakot és kilógatja a karját. Időnként behúzza: lapoz. Újságot olvas.

Távoli robaj, egyre közelebb. Nem, nem a vonat. Egy motoros érkezik, és fajtája szokása szerint előre húz a lovaskocsi mellé. A hely elég szűk, mert a ló egészen ráállt a sorompóra. Amikor a motoros mellé ér, megijed, és odaharap. Erre már a motoros ijed meg, és ösztönösen a ló pofája felé üt az öklével. A ló felhorkanva hátrál – a szekér nekimegy a mögötte álló Opelnek. Sima eset?

Persze nagy vita támad, senki sem vállalja a felelősséget. Veszekedés, kiabálás. Erre már a kecskés emberünk is odamegy, akkurátusan kiköti a jószágot, ahogy kell, és nekiáll kifejteni a véleményét. Kisvártatva rendőr is érkezik (éppen arra járt), és ha már odahívják, hát helyszínel, jegyzetel, és csóválja a fejét: az egész eset nem ér annyit, az Opelen alig látszik valami horpadás. Ez persze senkit nem zavar, hiszen itt elvekről van szó: miért részeg a kocsis, miért áll közvetlenül mögé az autós, miért tolakszik előre a motoros, miért harap a ló, miért fontoskodik a rendőr? Miért késik a vonat?

Annyit azért nem késik, és mire az egyezkedés véget ér, régen el is ment. Mindenki megbékél, mindenki menne a dolgára. A kecskés emberünk is. Csak hát hol lehet a kecskéje?

Keresi erősen, nézi az út mindkét oldalán, a vasút mindkét oldalán, még a csalitos felé is eltekint, aztán döbbenten látja, hogy a kecske bizony ott van, ahová kikötötte: ott himbálózik szegény pára a felnyitott sorompó hegyénél…

bagolymondjabocsanat

Viszonyítási pontocskák

A hőtágulás hatása a késésre

bagolymondjalikeabossKöztudott, hiszen általános iskolai tananyag, hogy a hőtágulás miatt melegben a dolgok nagyobbak, a hidegben meg kisebbek. A hidaknál például dilatációs hézagokat hagynak, hogy a pályatestnek legyen a melegben hová nyúlnia, és a hézagokat lemezekkel, fésűhöz hasonló rácsokkal zárják le, hogy télen se essen oda semmi.

De még ez sem jelenti azt, hogy a nagy hidegben, amikor az utak is rövidebbek kellenek legyenek (hiszen szilárd tárgyak), hamarabb érsz az uticélodhoz…

Kodály humora

bagolymondjaszerelmesSokan tudják, hogy Faludy György öregkorára egy nála sokkal (65 évvel) fiatalabb nőt vett feleségül, hiszen a hír nem is olyan nagyon régen (bár több mint egy évtizede) többszörösen bejárta a sajtót. De nem Faludy volt az egyetlen, aki ilyesmire adta a fejét.

Kevesebben tudják, hogy Kodály Zoltán első felesége halála után alig több mint egy évvel nőül vette az akkor 19 éves Péczely Saroltát. Kodály két nappal korábban töltötte be a 77. életévét. (Való igaz, sokkal kisebb volt közöttük a korkülönbség, mindössze 58 év.)

bagolymondjaugyanEgy barátja az esküvő előtti hetekben félrevonta a zeneszerzőt:
– Te Zoli, nem lesz ennek jó vége. Nagyon fiatalka ez a kislány, talán még szőr sincs a lába között!
– Majd lesz! – mosolygott Kodály és megsimogatta a szakállát.

Autópálya matrica fél áron?

Hogyan lehetne hozzájutni, ha egyáltalán létezik ilyen?

bagolymondjasuhanSokszor elgondolkodtam rajta, hogy nekem is kellene ilyet szereznem. Persze sokan mondják, hogy ez nem is létezik, és bizonyára félreértek valamit. Mások szerint meg akarnak etetni valami csalással, és ne hallgassak arra, aki féláron akar nekem autópálya matricát adni. Hú, igazuk lehet!

Vagy mégsem. Valójában sohasem hallottam erről senkitől, pusztán logikai úton következtettem ki a létezését.

Gondolj csak bele: amikor felmegy az ember az arra alkalmas gépjárművével az autópályára, rendszerint gyorsan akar eljutni egyik helyről a másikra, és ezért siet. (Meg azért, mert röstellem, de vallom, hogy az igazi élet 130 km/h-nál kezdődik…) Be is áll a számára elrendeltetett jobb szélső sávba, és nekiered, egészen az első óvatos duhajig, aki – lelkiismeretes, saját  és mások biztonságáért aggódó, felelős módon – százzal baktat a számára valóban kijelölt helyen. Sőt, esetleg lassabban, mert például a teherautóknak a sebességíró műszer miatt nem érdemes még a megengedett maximummal sem menniük, büntetést kaphatnak érte az eszköz tűrése és kalibrálása miatt. Minden tiszteletem és együttérzésem az övék!

Van azonban egy réteg, akik ahogy felérnek a pályára, bevonulnak a belső sávba, és haladnak. Nem azokra gondolok, akik gyorsak, esetleg sokkal gyorsabbak, mint illene, mert hát nem tudhatom, mi készteti őket a száguldásra, így nem törhetek felettük pálcát. (Még a végén ők is törnének, de ők rajtam.) Azokra gondolok, akik bevonulnak a belső sávba, és a külső sávban szokásos nyolcvanas-százas tempójukkal gurulnak valamerre.

Számomra ez a viselkedés megmagyarázhatatlan, főleg akkor, amikor mögéjük érve hosszas és türelmes döcögés után végül lekönyörgöm őket a belső sávból, de rögtön azután, hogy elhaladtam mellettük, visszasomfordálnak, és elbíbelődnek azzal, hogy továbbra is largo és andante cantabile, esetleg lento tempójelzéssel hallgassák a szélzajt.

Erre egyetlen magyarázat lehet ésszerű észszerű és elfogadható: az út használatára jogosító autópálya matricájuk csak a belső sávra érvényes.

Nyilván fél áron vették.

bagolymondjalikeasir

A lustaság haszna

Rosssini közmondásosan lusta volt, mégis nagy zeneszerzőként tartják számon. De nem róla szól ez a bejegyzés.

bagolymondjazzzIgazából nem tartom hasznosnak, ha lusta az ember, mert rendszerint rengeteg plusz energiát igényel. Ott van például Gioachino Antonio Rossini, aki az anekdota szerint az ágyában fekve komponált. Amikor egy ismerőse meglátogatta (egyes változatok szerint pártfogoltja, a fiatalon elhunyt Vincenzo Bellini), véletlenül leejtett egy lapot az éppen készülő opera partitúrájából. A vendég ugrott, hogy felvegye, de Rossini csak enerváltan legyintett:
— Hagyja, fiam, majd írok egy másikat.

A lustaság terén azonban nem a “pesarói hattyú” a kedvencem, hanem egy angol, bizonyos Isaac Newton. Mit is tudunk Newtonról? Semmit nem lehetett rábízni. Az iskolában is csak azért tanult, hogy bebizonyítsa, magasabb rendű egy vele kötekedő társánál. Azt mesélik róla, hogy amikor a jószág őrzését próbálták rábízni, úgy otthagyta őket, hogy szanaszét széledtek a birkák, a malacok meg széttúrták a szomszéd veteményesét. Aztán egy szép napos délelőttön, a munka dandárja idején leheveredett az almafa alá, és elszunyókált. Egy alma éppen akkor adta meg magát a tömegvonzásnak, és épp eme úriember fejére esett. Más ember erre felkel és odébbáll, esetleg almát szüretel vagy más hasonló hasznos foglalatosságba kezd. De Newton nem így tett. Ő megmagyarázta az esetet.

A dolog igen jól sikerült, olyannyira, hogy komoly elismerést kapott a tömegvonzásra vonatkozó felismeréséért, amit aztán még meg is toldott három törvénnyel, amelyekben a testek tehetetlenségére vonatkozó első törvénye nagyjából azt is megmagyarázta, hogy miért nem kelt fel az almafa alól. Még az uralkodó is nagy kegyben részesítette, és hamarosan Sir Isaac Newton lett belőle, főrang, aki a Parliament felsőházában képviselőként volt jelen. Jelen volt, nem tevékenykedett. Hosszú évekig ült a Felsőház üléstermének számára fenntartott helyén, és ezen évek alatt egyetlen egyszer szólalt fel. Felszólalása szabad fordításban valami ilyesmi volt:
— Uraim, rémes huzat van. Kérem csukassák be az ablakot.

bagolymondjahagyjallogva

Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni, pedig nagyon kevesen tudják: Newton találta fel a pénzérmék szélén található recét. Ennek segítségével tudott akkoriban védekezni a pénzhamisítás ellen, és megállapítani, hogy a forgalomban lévő érmék 10%-a hamisítvány. Azért az is valami!