Aligha van feleslegesebb és kontraproduktívabb felszólítás annál, hogy “don’t panic”, avagy “csak semmi pánik”. Néha már egy szimpla “no problem” hallatán feszültté válok és beindul az adrenalin, pedig angol nyelvterületen ezt simán a “köszönöm” válaszaként is használják. Valahogy mégis azt sugallja, hogy aki ilyet mond, az ellenkezőjével szembesült, és most próbálja valahogy titkolni. A “semmi pánik” meg egyenesen felszólítás a menekülésre, lehetőleg fejvesztve és kiáltozva, sikoltozva, ahogy azt a leginkább ZS+ kategóriás horrorfilmekben illik.
A “Don’t Panic” viszont egy másik jelentést is hordoz. Különösen, ha törülközőn szerepel. Főleg, ha május 25-én látod ezt egy törülközőn. Például a Belvárosban sétálók nyakában, vagy a bank elnök-vezérigazgatója vállán, munkaidőben. Vagy máshol.
Volt annak idején egy Douglas Adams nevű fószer, aki mindenféle badarságot kitalált, például azt a lényt (a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadját), amelyik annyira hülye, hogy azt hiszi: ha Te nem látod, ő sem lát Téged. Aztán fogta magát, és minden ilyen badarságát integrálta egy ötrészes trilógiába (sic!), amely az első része után rendszerint azon a néven illetődik, hogy Galaxis Útikalauz stopposoknak. Douglas Adams poénjai néha szédítően mókásak, néha egy kissé elgondolkoztatóak és időnként nagyon lököttek. Főleg. Általában nem vagyok értük oda, kivéve a nagy részüket. Azt hiszem, a legrosszabb poénja az volt, amikor meghalt, és ráadásul visszafordíthatatlanul. Na ez volt az a pont, ami sokaknál végképp kiverte a biztosítékot, olyannyira, hogy a halála után két hétre időzítve, május 25-re kitalálták a Törülközőnapot.
Mert egy igazi galaxisjáró stopposnak a legfontosabb az, hogy törülközője legyen (és tudja, hol van). Ide persze most kellene egy idézet, hogy miért, de nem adom: a Wikipédia Törülközőnap című cikke úgy is (túl) hosszasan idézi. A lényeg: aki tudja, hogy hol van a törülközője, az kellőképpen összeszedett, rendezett életet élő ember, aki tudja, hogy hol van a fogkeféje, vagy akár az űrruhája is, és máshogy állnak hozzá a többiek, akik éppen nem lehetnek biztosak abban, hogy hol van a törülközőjük. (Miért lenne éppen a szárítón? Azért, mert a reggeli fürdés után oda tetted, még leeshetett, eltehette a lakó- és pihenőtársad vagy más hozzátartozód, elvihette egy nagyobb huzat vagy még nagyobb vonat, de akár le is éghetett a lakásoddal együtt, és akkor bizony menthetetlenül szétszórt, ki- és beszámíthatatlan leszel, aki még azt sem tudja, hogy hol van a törülközője. Na ugye!)
Tehát, ha fontos számodra, hogy mit gondolnak rólad a Galaxis Útikalauzon felnőtt nemzedékek, és azok, akik nem azon nőttek fel vagy éppen fel sem nőttek, május 25-én törülközővel a nyakad körül érdemes az utcára lépned, lehetőleg egy olyan törülközővel, ami magán viseli a Galaxis Útikalauz mottóját: “Don’t Panic”. Esetleg a 42-es számot. Mert végül is, amíg nálad van törülköződ, addig nincs okod pánikra, hiszen – ahogy Douglas Adams írta – mindenki láthatja rajtad, hogy sahár vagy, akivel érdemes hellni. Bármit is jelentsen ez.
Boldog örökkévalóságot, Douglas Adams, nyugodjál békében.
Törülköző a homokban: By Julian Hammer [cropped here!] (A feltöltő saját munkája) [CC BY-SA 3.0 or GFDL], via Wikimedia Commons
Douglas Adams portré: By Douglas_adams_portrait.jpg: michael hughes from berlin, germanyderivative work: Beao (Douglas_adams_portrait.jpg) [CC BY-SA 2.0], via Wikimedia Commons
Bagoly mondja: HU! 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!